:: Az egyetlen fennmaradt kéziratos forrás >>>


A történetet megörökítő 1668-ból származó kéziratot máig őrzi a Bács-Kiskun Megyei Levéltár
( nagyítható )

 

A történelmi körülmények

III. Mehmed szultán A másfél évszázados magyarországi török hódoltság egyik legmozgalmasabb és legnehezebb periódusa az 1593 és 1606 között dúló ún tizenöt éves háború (korábban 1591-öt tekintették a háború kezdő dátumának innen származik az elnevezés) időszaka volt. Ekkor hadjárat hadjáratot követett, és a folytonos háborúskodást a hátország, a Királyi Magyarország és különösen a török hódoltság nagyon megszenvedte. Az itt élőknek kellett ugyanis eltartania a hadsereget. Nem csoda, hogy a török hatóság időről időre újabb követelésekkel állt elő, hol élelmet, hol fuvarozást, hol pénzt követelt az Alföld még megmaradt lakosságától. Ezek a nehézségek érzékenyen érintették Kecskemétet is, noha a város korábban, kincstári birtokként (így nem volt török földesura, így csak a szultáni kincstárnak kellett adóznia) viszonylag jó helyzetben volt a hódoltság más területeihez képest.

A tizenöt éves háború alatt azonban nemcsak a város anyagi terhei növekedtek meg, hanem már a pusztítás is közvetlenül érintette. Egy korabeli szultáni rendelet megemlíti, hogy Kecskeméten a korábbi 580 házból csak 327 maradt. Ebben a helyzetben a kecskemétiek a szultánhoz fordultak segítségért és kérték az adó mérséklését. A törököknek érdekükben állt, hogy a nagyobb városok megőrizzék teljesítőképességüket, hiszen szükség volt szolgálataikra, ezért a szultán eleget téve a kérésnek jelentősen, 37,5 %-kal csökkentette az adót. Arról, hogy a kérés hogyan jutott el a szultánhoz, nincs adatunk. Elvileg nem kizárt, hogy ez is összefügghetett egy esetleges 1596-os követséggel.

A török birodalomban szinte természetesnek számított, hogy a hivatalos ügyeket csak különböző kisebb nagyobb ajándékok vagy ha úgy tetszik - mai szóval élve -, korrupció segítségével lehetett elintézni. Az ilyesmire fordított összegeknek Kecskemét korabeli számadásaiban is vannak nyomai. Ebből kiindulva reálisnak tekinthető a kaftán-történetnek az a momentuma is, hogy a kecskemétiek ennyi ajándékkal járulhattak a szultán elé. Ugyanakkor elnézve az ajándékokat és mennyiségeket, szó lehet akár a hadi élelmezéshez való hozzájárulásról is, melyet a törökök mindig a környék lakosságától vártak el.

Kecskeméten az 1590-es évek második felében az adó csökkenésén kívül más változások is történtek. Ekkoriban bővült Kecskemét önkormányzatisága és ezzel együtt függetlensége. Korábban a török hatóság nagyobb befolyást gyakorolt a helyi ügyek intézésére. A XVI. század utolsó éveitől kezdve a kecskeméti tanács szabadabb kezet kapott. Ekkortól már az igazságszolgáltatás is a helyiek feladata lett, amit korábban a városban székelő török bíró (kádi) gyakorolt. Így jöhetett létre Kecskeméten és a szomszédos városokban egy sajátos igazságszolgáltatási forma, az ún fogott bíróság intézménye. Ez a testület más településekről meghívott vagy a vásárokra ideérkező polgárokból állt, akik olykor maguk, máskor a kecskeméti tanáccsal együtt hoztak ítéletet a peres ügyekben.

E változások hátterében Hornyik János, Kecskemét történetének kiváló, XIX. századi monográfusa, a szultáni kaftánt vélte felfedezni. Szerinte Kecskemét e "kiváló kegyelemtény"-nek köszönhette a nagyobb szabadságot. Nem valószínű, hogy e változások hátterében a kaftánadományozás állna, ha meg is történt. Az azonban kétségtelen hogy városunkra a XVII. században, különösen a hosszú háborús időszak elmúltával, a korábbinál szebb napok köszöntöttek. Ez persze korántsem jelentette azt, hogy az itt élők kivonhatták volna magukat a török idők nehézségei alól, de viszonylagos biztonságban és szabadságban élhettek.

Ami az 1596. évi szultáni hadjáratot illeti: történetünk adatai e tekintetben is pontosak. Ennek a hadjáratnak az egyik főcélja valóban az volt, hogy a 44 évvel korábbi kudarc után bevegyék Eger várát, amely október 13-án sikerült is Mehmed seregeinek. A török sereg valóban az Alföldön keresztül, Szeged érintésével vonult fel.. Mivel a felvonulási útvonal Kecskeméthez legközelebb eső települése Alpár (ma Tiszaalpár) volt, így az is logikusnak tűnik, hogy ez lehetett a találkozás helyszíne.

 

Együttműködő partnereink

- - - - - - - - - - - - -

Szalag Üzletház

KecskemĂŠt

- - - - - - - - - - - - -

PocketGuide - KecskemĂŠt

- - - - - - - - - - - - -

Észak-Bács-Kiskun Megyei Szuperinfo ONLINE

- - - - - - - - - - - - -

GĂŠrĂł Udvar

- - - - - - - - - - - - -

- - - - - - - - - - - - -

Kecskeméti Extra Piac - közérdekű kereskedelmi lap

- - - - - - - - - - - - -

A Renaissance Consort Kecskemét Megyei Jogú Város Kodály Örökség Programjának támogatottja

- - - - - - - - - - - - -

Hévíz - gyógy- és termálfürdő, wellness, sport, gasztronómia

- - - - - - - - - - - - -

Mátrainfo

- - - - - - - - - - - - -

Káró a bűvész

- - - - - - - - - - - - -

ďťż
County-Press Rendezvenyszervező; Iroda - 6000 Kecskemét, Árpád krt. 8.
Tel: +36 30 983-6222 --- E-mail: countypress kukac countypress.hu